Berlin vezet buszsávokkal – de hol a fejlődés?

Berlin vezet buszsávokkal – de hol a fejlődés?

Buszok az utcán – mi a helyzet a német városok buszsávjaival? A városok jelenlegi összehasonlítása azt mutatja, hogy a lenyűgöző, 121 kilométernyi buszsávval Berlinben a legmagasabb a speciális sávok aránya Németországban. Ez a teljes úthálózat mintegy 2,3%-ának felel meg. Ez derül ki a German Environmental Aid (DUH) tanulmányából, amely 40 városban gyűjtött adatokat. A második és harmadik helyen Aachen és Mainz következik, mindkettő 1,4%-os részesedéssel. München és Hamburg is közeledik, és azt mutatják, hogy sok városban nagyon népszerűek a buszsávok.

De mi a helyzet a többi várossal? A 40 vizsgált hely közül csak ötben volt lehetőség az úthálózat 1%-nál nagyobb arányban buszsávok számára fenntartani. Ezzel szemben az olyan városokban, mint Halle (Saale), Krefeld, Magdeburg és Oberhausen, még nincs buszsáv. Jürgen Resch, a DUH szövetségi ügyvezető igazgatója élesen bírálta a buszsávok kis arányát a legtöbb nagyvárosban. Megjegyzi, hogy a felugró buszsávok költséghatékony és azonnal hatékony megoldást jelentenek a torlódások és a későn közlekedő buszok elkerülésére, amelyek nemcsak rosszabb levegőminőséghez, hanem magasabb szén-dioxid-kibocsátáshoz is vezetnek.

Kritika és cselekvés hiánya

Berlinben a Szenátus nem tervez további buszsávokat annak ellenére, hogy a törvénymódosítás megkönnyíti az új buszsávok kialakítását. Ez elégedetlenséghez vezetett az SPD-n belül a közlekedési bizottságban. A CDU ezzel szemben azzal érvel, hogy a buszsávok helyet foglalnának a többi közlekedő számára, ami tovább szítja a vitát. Az olyan városok, mint Köln, Stuttgart és Bréma szintén nem jelöltek ki új buszsávokat, ami növeli a probléma megoldásáért felelős személyekre nehezedő nyomást.

További gond a meglévő buszsávok használata. Ezeket gyakran más típusú forgalom számára egy adott időpontban, vagy kiegészítő táblákon bocsátják ki, ami növeli az ellenőrzési erőfeszítést. Emellett a buszsávokat gyakran használják vagy parkolnak gépjárművek, ami jelentősen csökkenti ezen speciális sávok hatékonyságát. Pozitív tendencia azonban, hogy sok városban egyre gyakrabban alkalmazzák a közlekedési lámpáknál az elsőbbségváltást a buszoknál a menetidő lerövidítése érdekében.

Alternatívák és jövőbeli megközelítések

A kreatívabb megközelítésre példa Düsseldorf, ahol a város azt tervezi, hogy inkább vegyes megoldásokra támaszkodik. München ezzel szemben a központi útvonalakon az autóbuszjáratok összevonására törekszik, és az összeköttetések javítása érdekében növelte a járatsűrűséget. Ezek a megközelítések azt mutatják, hogy nemcsak a buszsávok hiányoznak, hanem a helyi közlekedés fejlesztését célzó innovatív ötletek is.

A német városok buszközlekedésének jövőjéről folytatott párbeszédnek soha nem szabad véget érnie, mert végső soron sok polgár mobilitása függ ezektől a döntésektől. Várható, hogy a városok hogyan reagálnak a jelenlegi kihívásokra, és hogy hamarosan új megoldásokat is bemutatnak-e.