Három afgán egyházi menedékben: remény egy új jövőre Németországban

Három afgán egyházi menedékben: remény egy új jövőre Németországban

Brémában, pontosabban Lesumban jelenleg heves vita folyik az egyházi menedékjogról. A középpontban három afgán áll, akik tíz és tizenegy éve menekültek el hazájukból, és több évig Svédországban éltek. Ott jártak iskolába, elvégezték a képzést és dolgoztak a munkahelyükön. De a munkavállalási tilalom és az Afganisztánba való hazatelepítés veszélye arra késztette, hogy Németországba emigráljon. Az európai jog szerint az az ország a felelős, amely elsőként fogad be menekülteket Európában – ez pedig Svédország lehet. Weser futár jelentések szerint az afgánokat hat hónapon belül visszaküldhetik Svédországba, hacsak nem élvezik az egyházi menedékjog védelmét.

Jelenleg a három férfi közül kettő már kért egyházi menedékjogot a Lesumi Feltámadás Templomban, egyikük esetében pedig még tart az eljárás. Lars Ackermann, az egyházi egyesületi menhely ügyvezető igazgatója részletesen megvizsgálta a férfiak helyzetét, és meg van győződve arról, hogy "nulla jövőjük" van Afganisztánban. Németországban a szakképzett munkaerő folyamatos hiánya miatt a képzésük előnyt jelenthet, és az állami költségeket is megtakaríthatja. Deutschlandfunk Nova rámutat arra, hogy az ilyen típusú menedékjogot, bár jogilag nem ismerik el, erkölcsi meggyőződés támasztja alá, és az emberek megvédését szolgálja a deportálástól.

Kihívások és legjobb lehetőségek a menekültek számára

Az egyházi menedékjog központi szempontja, hogy időt nyerjünk a menedékkérelmek újraértékelésére. A védelmet általában olyan nehézségek esetén biztosítják, amikor akut veszély fenyegeti az életet vagy a testi épséget, amint azt a három afgán helyzete mutatja. A férfiaknak is pozitív perspektívával kell rendelkezniük az országban maradással kapcsolatban. Sokan reménykednek abban, hogy a deportálás akadályai az állami üldöztetésnek tudhatók be. Valláspolitikai szakértői kezdeményezés összefoglalja, hogy az egyházi menedékjog jogalapja politikai megállapodásokon, és nem jogi alapokon nyugszik. Ez izgalmas, bár jogilag megkérdőjelezhető helyzethez vezet.

Az afgánok előtt álló kihívások nemcsak a menekültügyi eljárásaik bizonytalanságában, hanem a társadalmi elfogadásban is rejlenek. Mivel a férfiak nyugati hátterűek, attól tartanak, hogy Afganisztánban nem fogadják őket jól. Motiváltak arra, hogy az állami juttatásokból gyorsan kikerüljenek, de továbbra sem világos, hogy a menekültügyi hatóságok hogyan döntenek a kérelmükről. Egy bizonyos fokú remény azonban megmarad, mert Németország jelenleg a bûnözõkön kívül nem deportál bûnözõket Afganisztánba, ezért találhatna pragmatikusabb megoldást.

Az egyházak és közösségek szerepe

A közösségek és egyházak támogatása nélkülözhetetlen része a menekültügyi eljárásnak. Az egyházi menedékjog több mint 40 éve áll rendelkezésre védelmi eszközként, és számos menekültnek adott reményt. A 2022-es adatok szerint 859 protestáns, 243 katolikus és 15 szabadegyházi közösség kínált menedéket a védelmet keresőknek. Valláspolitikai szakértői kezdeményezés hangsúlyozza, hogy az egyházi menedékjog hagyománya az ókorba nyúlik vissza, és ma is fontos szerepet játszik a menekültekkel való foglalkozásban. Az egyházakat azonban azért is bírálják, mert alááshatják a hatályos törvényeket és megakadályozhatják a deportálásokat.

A három lesumi afgán helyzete nem csupán egyéni menekülési történet, hanem a deportálásról, a védelemről és az emberi sorsról folyó összetett vitát is tükrözi. Az elkövetkező hetek döntőek lesznek abban, hogy lehet-e számukra új élet Németországban, és hogyan.