Vita a brémai versenypálya körül: zöldterület vagy élettér?

Vita a brémai versenypálya körül: zöldterület vagy élettér?

Az egykori brémai versenypálya használatáról szóló vita erősen emlékeztet a berlini Tempelhofer Feld körüli vitára. Ott láthatóvá válik a különböző érdekek közötti sokrétű feszültség - egyrészt a terület zöldterületként való megőrzésének gondolata, másrészt a városfejlesztési vágy. Weser-Kurier.

A 2019-es népszavazás óta, amelyen a szavazók 56 százaléka emelt szót a lóversenypálya fejlesztése ellen, e terület jövője továbbra is bizonytalan. Sokan meglepődtek azon, hogy a fejlesztést elutasító polgári kezdeményezésre adott „igen”-ük nem eredményezte a terület jóváhagyását. Ehelyett az akkori vörös-zöld vezetésű brémai szenátus eredeti tervei, amelyek mérsékelt fejlesztést irányoztak elő, sok zölddel és helyi rekreációval, a megvalósítás kérdésével szembesülnek Buten un Binnen.

Jelenlegi használat és perspektívák

A versenypályát jelenleg aktívan használják különféle ideiglenes felhasználási projektekhez. Ez magában foglalja az olyan ajánlatokat, mint a szabadtéri iskola, a kerékpáros krosszpálya és a lovas rendezvények. Ez a felhasználás az idők során fejlődött, még ha a terület tervezésére kiírt verseny már 2022-ben is nyertes lett, konkrét fejlesztési terv még mindig nincs kilátásban Buten un Binnen.

A problémát súlyosbítja, hogy a 2024/25-ös költségvetésben nem áll rendelkezésre pénzügyi forrás a további tervek megvalósításához. Ennek ellenére van egy első útvonal a helyszínen, amely már elkészült. A West8 építésziroda nyertes terve egy modern és gondozott területet képzel el, amely teret ad a kultúrának és a sportnak, és nem tartalmaz golfozást vagy lóversenyzést. Ez azt mutatja, hogy a városfejlesztés tervezési folyamatai itt gyakran kemények és konfliktusokkal terhesek Weser-Kurier.

Városfejlesztés és állampolgári részvétel

Mindezek a fejlesztések egy átfogó városfejlesztési stratégia részét képezik, amely figyelembe veszi a társadalmi, gazdasági és ökológiai kérdéseket, és az állampolgárok aktív részvételére támaszkodik. Ezt gyakran részvételi paradoxonnak is nevezik, mivel az állampolgárokat gyakran csak későn vonják be a tervezési folyamatokba, amikor a részvételi lehetőségek már csökkentek. Hangsúlyozzák, hogy a korai tájékoztatás és részvétel kulcsfontosságú a polgárok [polgári társadalom] érdekeinek védelme érdekében (https://www.buergergesellschaft.de/mitentscheiden/handlungsfelder-themen/stadtentwicklung/).

Bréma 2015 óta kezdeményezett proaktív városfejlesztést, különös tekintettel a migrációra és a városiasságra. Ez felveti a kérdést: Hogyan jön létre a városi élet, amelyet minden polgár használhat? Az állampolgári részvétel mellett továbbra is kihívást jelent olyan megoldásokat találni, amelyek mind az élettér-szükségletre, mind a szabad terek megőrzésére összpontosítanak. Weser-Kurier.

Összefoglalva, a versenypálya továbbra is a modern várostervezés összetettségének példája, ahol a természet, a lakhatási igények és a polgárok hangja közötti egyensúly alakítja majd az elkövetkező döntéseket. Nyitott marad a kérdés, hogyan fog tovább fejlődni Bréma.