Forradalom az űrutazásban: A brémai tudósok elsajátítják az oxigéntermelést

Forradalom az űrutazásban: A brémai tudósok elsajátítják az oxigéntermelést

A brémai csepptoronyban egy nemzetközi kutatócsoport olyan úttörő technikát fejlesztett ki az űrben történő oxigéntermeléshez, amely forradalmasíthatja az űrutazás jövőjét. Jól átgondolt megoldásokkal dolgoznak ki egy hatékonyabb oxigéntermelési módot, ami különösen fontos a hosszú távú küldetések során. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) jelenleg használt rendszerek nem csak energiaigényesek, hanem karbantartás-igényesek és nehezek is.

Az oxigén előállításának jelenlegi módszerei főleg összetett centrifugarendszerekből és vízelektrolízisből állnak, amelynek során a vizet hidrogénre és oxigénre osztják. A mikrogravitációban azonban a gázbuborékok másként viselkednek: az elektródákhoz tapadnak, vagy folyadékban maradnak, ami jelentősen megnehezíti ezeknek a gázoknak a szétválását. A Brémai Egyetem, a Warwick Egyetem és a Georgiai Technológiai Intézet tudósaiból álló csapat azonban passzívabb és fenntarthatóbb megközelítést alkalmaz ehhez a kihíváshoz.

A mágnesesség mint megoldás

A Merkur szerint a kutatócsoport egy olyan innovatív módszert tudott kifejleszteni, amely kifejezetten mágneses terek segítségével irányította a gázbuborékokat anélkül, hogy az elektródákról vissza kellett volna irányítani. bonyolult mechanikai alkatrészek lehetnek. Ez a rendszer a kereskedelemben kapható állandó mágneseket használja a gázbuborékok gyűjtőpontokra történő irányítására, ezzel akár 240 százalékkal növelve az elektrolitikus cellák hatékonyságát.

A rendszerek két megközelítéssel működnek: Egyrészt a víz természetes reakcióját használják a mágneses mezőkre, másrészt a mágneses mezők és az elektromos áramok forgó mozgást hoznak létre a folyadékban. Ez jelentősen javítja a gázbuborékok szétválasztását és mozgását, ami jelentősen javítja az oxigéntermelés teljes folyamatát. Ennek a technológiának a kutatása négy évet ölelt fel, és számos kísérletet tartalmazott a brémai ejtőtoronyban, ahol az Ömer Akay vezette csapat számos tesztet végzett.

Kitekintés a jövőre nézve

Az új technológia nemcsak az oxigéntermelést teheti hatékonyabbá az űrben, hanem alapot is teremthet a hosszú távú Holdra vagy Marsra irányuló, fenntartható küldetésekhez. Alapvető ismereteket szereztek az égitesteken a helyi erőforrások felhasználásával történő oxigéntermelésről, és a próbaüzemek tervezése folyamatban van. A következő lépések közé tartozik az új rendszer tesztelése rakétaszondákon, amelyet olyan kulcsfontosságú intézmények finanszíroznak, mint a Német Repülési Központ (DLR), az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA.

Összességében az oxigéntermelés forradalmi megközelítése az űrben nemcsak optimalizálhatja a jelenlegi űrtechnológiát, hanem jelentősen felgyorsíthatja a jövőbeli űrmissziók előrehaladását is. A brémai ejtőtorony kutatását ezért fontos mérföldkőnek tekintik a fenntartható űrutazásra irányuló nemzetközi erőfeszítéseken belül, ahogy a DGLR megállapítja.