Megemlékezés Brémában: Történelmi felelősség a namíbiai népirtásért

Megemlékezés Brémában: Történelmi felelősség a namíbiai népirtásért

2025. augusztus 11-én Brémában ünnepelték az ohamakari csata évfordulóját és a namíbiai népirtás áldozatainak emlékét. A megrendítő esemény helyszíne a Nelson Mandela Parkban található gyarmatiellenes emlékmű volt. Björn Fecker polgármester, valamint namíbiai művészek és szakértők gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a történelem ezen sötét epizódjáról, és beszéljenek az emlékezés kultúrájának fontosságáról. Fecker hangsúlyozta, hogy nem szabad elfelejteni a Herero, Nama, Damara és San által elszenvedett igazságtalanságot. Kiemelte azt a történelmi felelősséget, amellyel mindannyiunknak szembe kell néznie, hogy tanulhassunk a múltból, ahogy Natascha Kitavi namíbiai énekesnő és színésznő megindító szavaival aláhúzta.

Az eseményt Virginie Kamché, a Bremen Africa Network munkatársa moderálta, és különböző intézmények szervezték, köztük a Brémai Állami Polgári Oktatási Központ és a Brémai Szenátus. Mint Manfred Hinz, a brémai afrikai archívum munkatársa megjegyezte, a teljes tisztázás és a Namíbia és Németország közötti megbékélési megállapodás még mindig függőben van.

A történelem sötét fejezete

Németország gyarmati múltja Namíbiában 1884-től 1915-ig nyúlik vissza, ezt az időszakot a legbrutálisabb katonai erőszak jellemezte a helyi lakosság ellen. Különösen riasztó volt a Herero és a Nama elleni 1904 és 1908 közötti megsemmisítési háború, amelyet Lothar von Trotha altábornagy hírhedt „megsemmisítő parancsa” indított el. Becslések szerint ez idő alatt akár 100 000 ember halt meg – a hererók körülbelül 80%-a és a Nama körülbelül fele. A népirtást a 20. század elsőjének tekintik, és messzemenő következményekkel jár az érintett közösségekre és leszármazottaikra nézve.

Az első világháború után a gyarmatok, köztük a „német Délnyugat-Afrika” elvesztették szuverenitásukat, és Namíbia végül 1990-ben elnyerte függetlenségét. Németország évtizedekig nem ismerte fel, mi történt a Hererókkal és a Namával. Az újraegyesítés óta Németország és Namíbia kapcsolata fokozatosan javult, de a jóvátételről és a kárpótlásról folytatott vita továbbra is összetett. Az első hivatalos megbeszélések a kártérítésről 2015-ben kezdődtek, és az ezekről a kérdésekről folyó vita számos jogi kérdést is terítékre hozott, például a gyilkosságok népirtásnak minősítését.

A megváltás útján

2021 júniusában a német és a namíbiai kormány közös nyilatkozatot tett közzé a német gyarmati bűncselekmények kezeléséről, amely előrelépésnek tekinthető a jóvátételi tárgyalások során. Németország most elismerte a népirtást, és 1,1 milliárd eurót ígért egy fejlesztési és újjáépítési program részeként. Ezt a megállapodást azonban egyértelmű kritika érte, különösen Herero és Nama részéről, akik úgy érzik, hogy a német politika nem veszi kellőképpen figyelembe.

A kihívás most az, hogy megtaláljuk azt az utat, amely egyszerre ismeri a történelmi igazságtalanságot és tiszteletben tartja a mai valóságot. A jogi felelősség kezelésének kérdése központi szerepet játszik. A gyarmati bûnözés és a nemzetközi jog szerinti felelõsség kritikus megközelítése megkívánja az imperialista perspektíva átfogó átgondolását és az érintett népek szempontjainak integrálásának szükségességét.

A brémai megemlékezés ismét megmutatta, hogy a történelemmel való foglalkozás folyamatos folyamat, amelynek nemcsak nemzeti szinten, hanem a társadalom szívében is lehorgonyozni kell. Még hosszú utat kell megtenni a múlt sebeinek begyógyításához és az igazságos jövő kialakításához.

Ezekről a témákról további információk találhatók a weboldalon található részletes beszámolókban Brémai Szenátus Sajtóiroda, bpb.de és Goethe.de olvass fel.